
Ahogy arról már írtam nektek, a sport – a mi esetünkben a kettlebell – nem csupán a testedet fejleszti vagy tartja karban, de a pszichédre is pozitívan hat, és okosabb is leszel tőle. Azt is tudjátok már, hogy aki nálunk edz, hétről hétre újabb és újabb kihívásokkal találja szembe magát. Itt a teremben senkinek sincs könnyű dolga, így a kemény, sokszor a határokat feszegető és a komfortzónán túllépő edzések a hozzánk járók személyiségére is hatással vannak. Sokan számolnak be arról, hogy amióta rendszeresen edzenek, a munkájukban is jobban megállják a helyüket, sikeresebbek, többen pedig elmondták, a magánéletük is javult. De hogy lehet ez? Mindjárt erre is megkapod a választ.
Nem csak izom-, de személyiségtréning is a kettlebell
Itt persze nem arra gondolok, hogy egy alapvetően visszahúzódó ember két hét edzés után a társaság középpontja lesz, de erre nincs is szükség. Arra viszont igen, hogy a sport közben olyan önbizalomra tesz szert, amely a hétköznapi életben is növeli az önbizalmát és ezáltal segíti az önérvényesítését és azt, hogy ki tudjon állni magáért. De ugyanez igaz azokra is, akik éppen a határtalan önbizalmuk, és a határaik fel nem ismerése miatt ütköznek folyton falakba a hétköznapi életben. Ők éppen azt tanulják meg, hogy vannak olyan helyzetek, amikor lépésről lépésre érdemes haladni, és ha az egyik lépést nem előzi meg egy másik, az sérülésekhez vezethet, épp úgy fizikailag, mint lelki értelemben. Összefoglalva, a folyamatos és szakszerűen vezetett edzés során megtanulhatod azt, miként érvényesítheted a legoptimálisabban magadat a terem falain kívül is. Röviden: ismerd az aktuális határaidat, de ne légy kishitű. Ebben segítek is neked!
Pontosan mitől is változik az ember a kettlebell-edzéseink hatására?
Az egész arról szól, hogy az emberi test és elme változásra van teremtve. Feszegetni kell a határokat, különben egyik sem fejlődik. De nem is stagnál, hanem romlik.
Nem győzöm hangsúlyozni, ha a testünk határait feszegetjük, az kihatással van a mentális képességeinkre is. Sokszor, amikor eljön valaki hozzánk edzeni, hajszálpontosan nem is tudja, mit akar. Van egy elképzelése, de furcsa mód, nem is biztos, hogy pont az a valódi motivációja, amivel jön, amit megfogalmaz. A motivációról és fókuszálásról még később lesz szó.
Tehát amikor elkezdesz edzeni, a tested kap valamilyen hatást az edzés során. Ha egy nagyon kemény edzést nyomsz le, akkor akár sokkhatás is felléphet. Ezt a testednek fel kell dolgoznia valahogy, amiben viszont az idegrendszered lesz a segítségedre. Ha ez a hatás folyamatos, akkor edzésről edzésre egyre erősebb és erősebb leszel fizikailag és mentálisan is. Ezáltal kitolódnak azok a határok, amik folyamatosan feszegethetőek. A tested és az agyad megismeri azt az érzést, amikor elkezdesz egy edzést, és elsőre úgy ítéled meg, hogy te erre képtelen vagy. Nos, ez alapesetben igaz is lehet, de ilyenkor jön az edzői munka. Itt nekem, mint edzőnek az a szerepem, hogy bebizonyítsam és elhitessem veled, hogy igenis képes vagy arra, hogy megcsináld azt, amire te azt gondolod, képtelen vagy. Ez egy közös munka, aminek a keményebb része a tiéd, nekem, illetve az edzőknek ismerniük kell azokat a technikákat, amelyekkel el kell tudnunk érni nálad, hogy elhidd, képes vagy rá. Illetve nem is kell, hogy elhidd, de meg kell csinálni. Az edző munkája az, hogy ismerje az edzettjei képességeit annyira, hogy ne terhelje őket túl, de ugyanakkor túl laza edzést se adjon, mert akkor nem lesz fejlődés.
Persze vannak olyanok, akik azért jönnek az edzésekre, mert egy kicsit el akarják engedni a vezető szerepet, és az ő motivációjuk nem az, hogy irdatlanul erősekké váljanak, hanem csak annyi, hogy lemenjenek róluk azok a terhek, amelyeket a napi munka feszültsége okoz. Mint mondtam, nekem, nekünk, edzőknek pontosan ismernünk kell azokat, akik hozzánk járnak. Attól függetlenül, hogy csoportos edzésekről beszélünk, személyesebbé kell tennünk az egészet. No de térjünk vissza a terhelésre!
Írd felül az elavult, rossz mintáidat!
Az ember a fejlődése során úgy van felépítve, hogy alapvetően mintákat követ. Ezek a minták határozzák meg az életünket. Ezek határozzák meg a döntéseinket és az általunk határainknak nevezett korlátokat is. Ezt első körben a családból és a neveltetésből hozzuk magunkkal, aztán sok minden pedig már az óvoda iskola hozadéka. Tehát az, ahogy magunkról gondolkozunk, sokszor abból a mintából táplálkozik, hogyan viszonyultak hozzánk kis korunkban. Ezért is van, hogy azok a gyerekek sokkal határozottabbak és életrevalóbbak, akiket gyerekkoruktól kezdve sportra neveltek, mint azok, akik nem.
Akkor vajon, ha nem sportoltunk gyerekkorunkban bukóágon vagyunk? A jó hírem az, hogy nem! Ugyanis, ahogy az ember tudatos életet kezd élni, lehetősége lesz arra, hogy ezeket a mintákat, új minták behívásával, felülírja. Tehát egy egész életében lúzernek mondott ember, ha leveti azt a fajta mintarendszert, ahogy addig élte az életét és felülírja, győztessé válhat!
És most jön be az, amiről az elején írtam. Ha az edzésekben felülíródnak a határokkal és korlátokkal kapcsolatos minták, akkor új minták jönnek létre. Lefordítva: „Én ezt nem tudom megcsinálni. De igen meg tudod csinálni. Tényleg meg tudtam csinálni”. Ez az érzés és belső párbeszéd manifesztálódik a „normál” életedben is. Jön egy olyan esemény, aminél az azelőtti éned feladta volna, de mivel a tested és az idegrendszered az edzések alatt megtanulta, hogy ez nem igaz, és van tovább is, ez tovább fog vinni. A sportban szerzett tapasztalataid beépülnek a mindennapi életedbe, és ezáltal sokkal erősebb, határozottabb és kitartóbb leszel!
A tested és az agyad megtanulja, hogy hogyan reagáljon egy adott stresszhelyzetben, ahol az alapból menekülj és fuss! helyett, szembefordulsz és megoldod az adott problémát.
Mi a kettlebell edzéseinek igyekszünk minél több ilyen stresszhelyzetet generálni, ahol fizikailag és mentálisan is egyre erősebb leszel, és egyre hatékonyabban le tudod gyűrni az élet nehézségeit is.
A szenvedés pozitív előjelű is lehet
Aki rendszeresen edz, az pontosan tudja, hogy a szenvedés is velejárója a fejlődésnek. Ha mindig pont csak addig és úgy edzel, ami kényelmes a számodra, az égvilágon semmi nem fog történni veled. Vagy nem sok minden. Persze, ez is jobb, mint ha meg se mozdulnál, de ha a komfortzónádon belül maradsz, se mentálisan, se fizikailag nem tapasztalsz áttörést. Én azt vallom, és az edzettjeimen is ezt látom, a szenvedés egy bizonyos fokig pozitív és jó dolog. Sikerélmény nekem, és sikerélmény nekik is, amikor legyőzve néhány héttel vagy hónappal korábbi önmagukat emberfeletti küzdésről tesznek tanúbizonyságot.
Mit tanulhatsz a szenvedésből?
Megállapították, hogy azok a gyerekek, akik sportolnak, még a fogorvosnál is nagyobb önuralmat mutattak, mint elpuhult kortársaik. Arról is szó volt, hogy a felnőtteknél ugyanez igaz. Ebben persze semmi rejtély nincs, ugyanis a rendszeresen sportolók – legyen az felnőtt vagy gyerek – tudják, hogy a szenvedés elmúlik, az eredmény pedig megmarad. Van olyan edzettem, aki egy idő után úgy érezte, képes megpályázni olyan állásokat is, amelyekhez korábban nem lett volna önbizalma, de olyan is akad, aki arról mesélt, hogy a magánélete változott pozitív irányba attól, hogy képes lett a türelemre és az odafigyelésre. Az edzések során ugyanis azt is megtanuljuk, hogy mindenki más, mindenkinek máshol vannak a határai és mások az erősségei-gyengeségei, és ezáltal nyitottabbá válunk a világra, elfogadóbbak leszünk. Igen, önmagunkkal is. Erről nekem is rengeteg tapasztalatom van, a későbbiekben írok majd arról is, miként változott meg a saját életem a kettlebell segítségével.
Ha szeretnél erősebbé válni, akkor itt a helyed!
Várunk szeretettel, az első óra ingyenes!